| Chapter 11 |
1 |
Felele a Naamából való Czófár, és monda:
|
2 |
A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza?
|
3 |
Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!
|
4 |
Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid előtt.
|
5 |
De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!
|
6 |
És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bűneidből.
|
7 |
Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?
|
8 |
Magasabb az égnél: mit teszel tehát? Mélyebb az alvilágnál; hogy ismerheted meg?
|
9 |
Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.
|
10 |
Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?
|
11 |
Mert ő jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!
|
12 |
És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.
|
13 |
Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;
|
14 |
Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;
|
15 |
Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erős lennél és nem félnél;
|
16 |
Sőt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekről, úgy emlékeznél arról.
|
17 |
Ragyogóbban kelne időd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a [kora] reggel.
|
18 |
Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.
|
19 |
Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sőt sokan hizelegnének néked.
|
20 |
De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik előlök, és reménységök: a lélek kilehellése!
|