| Chapter 71 |
1 |
Te benned bízom, Uram! Ne szégyenüljek meg soha.
|
2 |
A te igazságod szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.
|
3 |
Légy sziklaváram, a hova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felől, mert kőszálam és erősségem vagy te.
|
4 |
Én Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezéből; a hamisnak és kegyetlennek markából!
|
5 |
Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtől fogva!
|
6 |
Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhéből te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.
|
7 |
Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erős bizodalmam.
|
8 |
Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsőségeddel.
|
9 |
Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erőm, ne hagyj el engem!
|
10 |
Mert felőlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt tanácskoznak,
|
11 |
Mondván: Az Isten elhagyta őt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, a ki megszabadítsa.
|
12 |
Oh Isten, ne távozzál el tőlem! Én Istenem, siess segítségemre!
|
13 |
Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!
|
14 |
Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.
|
15 |
Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadításodat, mert számát sem tudom.
|
16 |
Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!
|
17 |
Oh Isten, gyermekségemtől tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.
|
18 |
Vénségemig és megőszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendőnek a te nagy tetteidet.
|
19 |
Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél; kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!
|
20 |
A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, [de] ismét megelevenítesz, és a föld mélységéből ismét felhozol minket.
|
21 |
Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz [és] megvigasztalsz engem.
|
22 |
Én is tisztellek téged lanttal a te hűségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, oh Izráelnek szentje!
|
23 |
Örvendeznek az én ajakim, hogy énekelhetek néked, és lelkem is, a melyet megváltottál.
|
24 |
Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazságodat, mert megszégyenültek és gyalázattal illettettek, a kik vesztemre törnek.
|