Chapter 1

   Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,  

   Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;  

   Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;  

   Együgyûeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.  

   Hallja a bölcs és öregbítse az õ tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.  

   Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.  

   Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.  

   Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.  

   Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.  

   Fiam, ha a bûnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.  

   Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;  

   Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak;  

   Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;  

   Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:  

   Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktõl;  

   Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.  

   Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei elõtt:  

   Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;  

   Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.  

   A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az õ szavát.  

   Lármás utczafõkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az õ beszédit.  

   Míglen szeretitek, oh ti együgyûek az együgyûséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyûlölik a balgatagok a tudományt?!  

   Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.  

   Mivelhogy hívtalak [titeket,] és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;  

   És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:  

   Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljõ az, a mitõl féltek.  

   Mikor eljõ, mint a vihar, az, a mitõl féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljõ ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.  

   Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.  

   Azért hogy gyûlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.  

   Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.  

   Esznek azért az õ útjoknak gyümölcsébõl, és az õ tanácsokból megelégednek.  

   Mert az együgyûeknek pártossága megöli õket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti õket.  

   A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétõl.