| Chapter 5 |
1 |
Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
|
2 |
Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.
|
3 |
Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.
|
4 |
De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
|
5 |
Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek.
|
6 |
Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.
|
7 |
Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!
|
8 |
Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
|
9 |
Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
|
10 |
Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne [jusson.]
|
11 |
Hogy nyögnöd kelljen [élet]ed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
|
12 |
És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
|
13 |
És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
|
14 |
Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!
|
15 |
Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.
|
16 |
Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?
|
17 |
Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.
|
18 |
Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.
|
19 |
A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.
|
20 |
És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?
|
21 |
Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.
|
22 |
A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.
|
23 |
Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.
|