| Chapter 1 |
1 |
A presbiter a szeretett Gájusnak, a kit én igazán szeretek.
|
2 |
Szeretett [barátom,] kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, a mint jó dolga van a lelkednek.
|
3 |
Mert felettébb örültem, a mikor atyafiak jöttek és bizonyságot tettek a te igazságodról, úgy, a mint te az igazságban jársz.
|
4 |
Nincs annál nagyobb örömem, mintha hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak.
|
5 |
Szeretett [barátom,] híven cselekszel mindenben, a mit az atyafiakért, és pedig az idegenekért teszel,
|
6 |
A kik bizonyságot tettek a te szeretetedről a gyülekezet előtt; a kiket jól teszed, ha Istenhez méltóan bocsátasz útjokra.
|
7 |
Mert az ő nevéért mentek ki, semmit sem fogadván el a pogányoktól;
|
8 |
Nékünk azért be kell fogadnunk az ilyeneket, hogy munkatársaikká lehessünk az igazságban.
|
9 |
Írtam a gyülekezetnek; de Diotrefesz, a ki elsőséget kíván közöttük, nem fogad el minket.
|
10 |
Ezért, ha odamegyek, felemlítem az ő dolgait, a melyeket cselekszik, gonosz szavakkal csácsogván ellenünk; sőt nem elégedvén meg ezzel, maga sem fogadja be az atyafiakat, és a kik ezt akarnák, azokat is akadályozza, és az egyházból kiveti.
|
11 |
Szeretett [barátom,] ne a rosszat kövesd, hanem a jót. A ki jót cselekszik, az Istentől van; a ki pedig rosszat cselekszik, nem látta az Istent.
|
12 |
Demeter mellett mindenki bizonyságot tett, maga az igazság is; de mi is bizonyságot teszünk, és tudjátok, hogy a mi bizonyságtételünk igaz.
|
13 |
Sok írni valóm volna, de nem akarok tintával és tollal írni néked:
|
14 |
Hanem reménylem, hogy csakhamar meglátlak téged és szemtől szembe beszélhetünk.
|
15 |
Békesség néked! Köszöntenek téged a te barátaid. Köszöntsd a barátainkat név szerint.
|